Az ellenálás áramkorlátozó elem.
fajtái:
1.gyártástechnológia alapján:
-huzalellenálás
-rétegellenálás
-tömör ellenálás
_________________________________________________
Huzalellenálás: egy hengeres kerámiatestre nagyellenálásu huzal. ez a fajta ellenálásnak nemcsak ohmikus ellenálása van hanem injduktivitása is. Álltalában nagyteljesítményü ellenálások készülnek ilyen módon.
Rétegellenálás:Egy kerámiatestre vékony rétegben felgőzőlögtetett fémréteg. Ezt a fémréteget kivezetéssel ellátják, majd köszörüléssel a kívánt értékre csiszolják.
Tömör ellenálás: Nincs hordozó test, hanem egy tömör réteg korlátozza az áramot.
-----2.műkdésük alapján:-----
-nem változtatható értékü(stabil)
-változtatható értékü
A nem változtatható értékü ellenálásokat a gyárban köszörölik a kívánt értékre.
Az állítható értéküek ijenek a trimmerek és a potencióméterek.
A trimmerek és a potencióméterek között az a kölömbség hogy a potencióméter azt pl: hangerőszabályzásra, hangszínszabályzásra használják. A potrncióméterek lehetnek rétegellenálással vagy huzalellenálással kialakítva.
Ezzel szemben a trimmer poti az tulajdonképpen beálítóellenálás. tengelye nincs és nem bírja a folyamatos tekergetést. Csavarhúzóval lehet beálítani az értékét. Álltalában rétegellenálással van kialakitva.
Az ellenálás értéke beállítható:
ellenálás=Ró*L/A
Ahol a Ró: a vezető fajlagos ellenálása
L : a vezető hossza
A : a vezető keresztmetszete
Az ellenálást másképpen rezisztenciának is szokás nevezni.
Az ellenálásokra bizonyos feszültségnél nagyobbat nem lehet kapcsolni, mert leéghet az ellenálás.
Azt hogy mekkora feszültséget kapcsolunk rá, azt az ellenálás teljesítménye határozza meg. Pl:
Egy 6 Wattos 10 Ohmos ellenálásra
P=U2/R
U=gyök(P*R)
Tehát7.74V-ot lehet rákapcsolni.
Az ellenálások értékét vagy rányomtatják vagy ülömböző színü gyürűkat nyomtatnak rá:
ezeket színkódoknak nevezzük és szinkód táblázazt alapján fejtünk meg:
A változtatható értékü ellenálások lehetnek feszültségfüggőek: Varisztor,
vagy hömérskletfüggőek: Termisztor.
A tmisztor lehet NTK vagy PTK.
-NTK: (Positive Temperature Coefficient) hőmérséklet növekedésnél nő az ellenállása.
-PTK (Negative Temperature Coefficient) hőmérséklet csökkenésnél nő az ellenállása.
Az ellenállások alapanyaga szén és fém vegyületek; ötvözetek. Jellemzőek a tömör anyagú és a huzalellenállások. Használt hordozó anyagok: textilbakelit és a kerámia.
A kondenzátor másnéven
kapacitás, a töltések felhalmozására szolgál.
Jele: C mért. egysége: F
Felépítése:
Két fémlapka között szigetelő réteg.
A fémlapkákat,fémfóliákat fegyverzeteknek , a szigetelő réteget pedig dielektrikumnak nevezzük.
Fajtái:
-Változtatható értékü
-állandó értékü
-----Állandó értékün bellül lehet:-----
-sík
-hengeres
-tekercselt
-többrétegű
kondenzátor.
_________________________________________________
dielektrikum szerint:
-poisztirol
-poliészter
-poliprpilén
-kerámia
-elektrolit kondenzátor
----Eredő számítás----
-Sorosan kapcsolt:
1/C1+1/C2+1/C3+...=C eredő
-Párhuzamossan kapcsolt:
C1+C2+C3+...=C eredő.
A kondenzátor egyenáramú szempontból szakadás váltakozó áramú szempontból "aztmondjuk hogy rövidzár" de ez éppen nem igaz.
hanem a kapacitív reaktanciája (meddő ellenálása) van.
Ez az ellenálás a frekvencia fügvényében változik. minnél kisebb a frekvencia annál nagyobb az ellenálása az alkatrésznek.
kiszámítása:
1/(2 * pi * frekvencia * kapacitás)
_____________________________________________
A kondenzátor fázistoló elem:
Az feszültség 90fokot késik az áramhoz képest.
Ezt a tulajdonságát a késöbbiekben fogjuk majd kihasználni.
A kondenzátor képes az egyenáramú jelre ráültetett jel "leszedésére".
A kondenzátorokon szokás feltüntetni egy névleges feszültségértéket, amely azt jelenti hogy annál nagyobb feszt. nem kapcsolhatunk rá mert a kondenzátor dielektriuma vezetővé vállik és átütés következik be. Ami akár a kondenzátor romlásához is vezethet.
De ez nem minden esetben ugyanis a papírkondenzátor ha átütött akkor az átütés helyén a papir megég de a két fegyverzeten nem lessz rövidzár.